A Karácsonyi Kaktusz Ajándéka

Öt-hat évvel ezelőtt elültettem három apró baba karácsonyi kaktuszt. Amit tudtam a gondozásáról, betartottam: például állítólag nemigen szereti a helyváltoztatást. Megkapott minden földi jót, hatalmasra nőtt, már nem is látszik, hogy eredetileg hárman voltak, egy nagy növényként él. Soha nem hozott virágot. Eleinte vártam, lestem telente, hogy majd mégis megajándékoz, de semmi. Idén már nem volt bennem várakozás, valahogyan elfogadtam, hogy ha ő ilyen virágtalan, akkor is csudaszép. És lám, pár hete megjelentek az első bimbók, azután a gyönyörű virágok. Könnyű mondani, hogy a teljes elfogadás mit is jelent, de a megtapasztalás, hogy az odaadottságban nincsen egy fikarcnyi elvárás sem, csak akkor mutatkozik meg, amikor valódi.