A pocsolya válasza

Előadás előtt szeretek sétálni, és szeretek nem gondolkodni. Azon a napon ez utóbbi nem sikerült. A téma a szinkronicitás volt. Alaposan felkészültem; az életem telis tele van példákkal, de éreztem, hogy a tudás, a tapasztalat valahogyan üres… okoskodós, köldöknézős… és igen, éreztem, hogy valami nélkül fölösleges róla beszélni, hogy a valami nélkül is nagyon fontos, de lényegtelen. „A szinkronicitás (egyidejűség) látszólag egymástól független dolgok, események közötti vélt, magasabb rendű rendezőelv szerint irányított kapcsolat.” Ez a definíció járt a gondolataimban, valamint ama furcsa hiányérzet, a teljesség hiánya. A mellékelt pocsolya pedig tökéletes választ adott… és szerintem az arra járókelők ma sem értik, miért álldogáltam ott boldog könnyekkel küszködve.