Kidobós

A közmondások, szólások berágják magukat az elme „ez igaz” feliratú bugyrába, jól befészkelik magukat, s amikor már kényelmesen érzik magukat, jön a beton, és meggyőződéssé alakulnak át.

Ha elhiszed, hogy „teher alatt nő a pálma”, ha elhiszed, hogy a boldogságot csak nehézségek, fájdalmak, kemény munka árán érheted el, akkor úgy lesz, és beigazolódik a vélt hited. Ráadásul olvashatsz történeteket, tapasztalatokat arról, hogy mennyire igaz. Pedig lényegében az IGAZ, ami számodra az.

Vajon mitől függ, hogy spórolós vagy-e, vagy kidobálós; vagy, hogy minden árat összehasonlítgatsz, mielőtt megveszel valamit, vagy csak úgy a kosaradba kerül, mert úgy érzed: kell? Mitől függ, hogy az otthonod, pincéd, tárolód, padlásod, sufnid raktárjellegű, vagy szellős? Mitől függ, hogy a tárgyakra úgy gondolsz: „jó lesz még valamire, semmit nem dobunk ki!”, vagy könnyedén megszabadulsz mindentől, ami épp nem kell, és akkor se bánkódsz, amikor másnap kiderül: „most, de jó lenne a tegnapi kukába került befőttes gumi!” És vajon mitől függ, hogy életben tartod-e korábbi sérelmeidet, fájdalmaidat, hogy újra és újra hegtépkedéssel töltsd az idődet, vagy könnyedén felülemelkedsz, esetleg a „fátylat” rá megoldást választod, amiről pedig tudjuk, föl lehet lebbenteni, tehát nem tűnik el. És vajon miért van az, hogy bármelyik típusba is tartozol, az egész életedet, születéstől halálig áthatja? Miért nem változik a meggyőződésed?

Az ugyan elképzelhető, hogy belátsz bizonyos dolgokat, még az is, hogy a tetteid megváltoznak emiatt, de legbelül gyűjtögetős vagy megszabadulós maradsz.

Igen, keresheted a választ a neveltetésedben, a tapasztalataidban, traumákban, de ettől semmi sem változik meg. Mondogathatod, hogy szeretnél már végre te is könnyed lenni, vagy épp megfontoltabb, de a mondogatás nemigen ér célt.

Igen, lehet, hogy elmész egy tanfolyamra, és a gyakorlatok, légzés, meditáció, stb. után könnyednek, és boldognak érzed magad, de figyeld csak meg, milyen hamar elmúlik az eufóriád. Még az is lehet, hogy életmódot váltasz, elköltözöl, új párod lesz, vagy épp az egyedüllétet választod: hosszútávon azonban az alapszemélységed nem fog változni.

Arra azonban van lehetőség, hogy ami VAN, az ne zavarjon! Úgy képzelem, ehhez az állapothoz is jóval több út vezet, mint amennyit ismerek, és azt hiszem, az is Tőled függ, hogy számodra mi a jó.

De mélyen hiszem (ez is csak egy betonos meggyőződés ), hogy Neked is jár az öröm!